A régebbi olvasók talán még emlékeznek erre a fent látható
bannerre. Egy kaotikus időszak lezárását követően, sok, a blog megindítása óta
aktív, illetve a korai életében csatlakozott szerkesztő távozása után az
újjászületésünket jelképezte.
Mindemellett azt is, hogy semmi sem tart örökké. Beleértve
az én közreműködésemet is a blog életében. Nehéz felhagyni valamivel, ami az
elmúlt két évben a tulajdonképpen napi rutinom részévé vált. Volt időszak,
amikor minden nap írtam valami kis bejegyzést, vagy akár többet is. Versenyt
futottam az Equestria Dailyvel, hogy a egy-egy hírt még náluk is előbb hozzunk
le, vagy ha épp egy sűrűbb időszakra vártam, előre dolgoztam, hogy ne
maradjatok tartalom nélkül. De van az a pont, ahol már egyszerűen semmir sem
elég. Egy ideje már eljutottunk oda, hogy egyéb kötelességeim mellett a
szabadidőm nagy részét felhasználva futott a blog, sőt, időnként a kötelességeimet
lazán kezelve szakítottam rá időt. Amikor ősszel közzétettem a legutolsóálláshirdetést, már akkor is sokkal inkább utódokat kerestem, mintsem
munkatársakat, és csak reméltem, hogy kitartanak addig, amíg belerázódnak
annyira a szerkesztésbe, hogy teljes önállóság mellett is megállnak a lábukon.
Hogy is jutottunk idáig?
Amikor csatlakoztam, sosem gondoltam volna, hogy ilyen
sokáig kihúzom vagy ennyi később ennyi felelősséget vállalok. Akkoriban teljes
mértékben koncepciók nélkül csöppentem bele a blog életébe. Leginkább a fórumon
voltam aktív, amit rendre szét floodoltam mindenféle holmival, amit a fandom
kitermelt. Akkor karácsony környékén, talán a két ünnep közt keresett meg az
elődöm, Thorin, hogy ezt folytathatnám a blogon, hivatalos minőségben is. Néhány
hónappal később felhagyott a szerkesztéssel és Sweetheart Anne társaságában
folytattam a munkát. Ez az időszak olyan volt, mint egy székfoglaló játék.
Nyárra egyedül maradtam, és Amcsi megkeresett azzal, ha már így alakult, nem
venném-e át a főszerkesztői pozíciót. Akkoriban már nagyon lehetett érezni a
főszerkesztő hiányát, így hát elfogadtam az előléptetést. A blog szépen
gyarapodott, magam is mind inkább beletanultam, mit hogy kell és hogyan érdemes.
Elértük az ezredik bejegyzést, egy milliomodik látogatót, közben
társszerkesztők jöttek és mentek. Időről időre megpróbáltam magam mellé
állítani valakit. Rossz ötletnek tartottam, hogy egy személyben testesítsem meg
a blogot, ugyanis ha valami miatt fel kell hagynom vele, akár időlegesen, akár
végleg, nem marad, aki tartsa a frontot. Végül rátaláltam Shironra és Matroxra,
akik már hosszú hónapok óta állják a sarat. Így hát valamikor januárban
elhatároztam, hogy az ezredik bejegyzésem után leteszem a tollat. Aztán kicsit
elszaladt az idő, akadt még egy s más, amit még be akartam fejezni, így végül
négy bejegyzéssel kicsúsztam ebből az elegáns számból.
Hogyan tovább?
Habár a blog szerkesztéssel felhagyok, és bízom benne, hogy
az egyik kollégám megfoszt a főszerkesztői titulustól, a fandomot nem hagyom
el. Technikai munkatársként folytatom pályámat, időnként szeretnék pár
vendégbejegyzést küldeni videó, képregény és akár fanfic fordítások képében, utóbbit sajnos korábban feladni kényszerültem időigényessége miatt. És persze fél
szememet továbbra is a blogon tartom.
Köszönöm a figyelmet és támogatást, amit tőletek kaptam!
bitterman
