Kritika – Egy bukott „hercegnő” naplója

Újabb kész mű érkezett, ami felkérés arra, hogy alaposabban tárjuk fel erényeit és hibáit.

Ismertető:

Bemutató az alikornisok kusza családi életéből, beleértve szerelmi problémáikat és mindenható erejükből eredő örökkévaló vendettájukat.

Eredeti mű

Kritika:

Az alapvető gond a cím környékén is már kibukkan, nem elég határozott az író, és leginkább egyetlen átolvasást sem ért meg a darab. Ha a feltöltés címét nézem, akkor a bukott kapja az idézőjelet, ha a leírt címet, akkor a hercegnő, miközben egyiknek sem igazán indokolt, teljesen felesleges.

A fejezetcímeknél gyakori, bár máskor is előfordul, hogy az írásjelek után elmarad a szóköz, ugyan nem hatalmas gond önmagában, ám igen látványos hiba, és sajnos nem az egyetlen.

Sorkizárt szöveg beljebbezés és egyéb elválasztás nélkül. Mindenki ismeri már a mantrát, felkérem a kórust a megfelelő dal elmondására.

A nyitó fejezet négy bekezdés, melyből az első könnyed fél oldal. Különösebb keresgélés nélkül lehetne felbontani három darabra, és mindjárt emészthetőbben nézne ki már látványra is az alkotás.

Aztán még az első sorban szembejön velünk egy „kb.2000” részlet. Oké, napló jellegre törekedtünk, sajnos ez később teljesen elsikkadt, és igazából már itt sem létezik, így nem elfogadható. Írjük ki, körülbelül, nem olyan sok betű. És kétezer, egyben ezzel elkerülhető a szóköz hiányának problémája is.

Celestia és Jégzápor nem igazán megengedhető egy íráson belül, vagy mind magyar, vagy egyik sem. Nightmare Moon pedig NM rövidítéssel végképp elfogadhatatlan, akármilyen nyelven is kívánod elkövetni. Ugyanígy gond a pony otthagyása, vagy éppen a 2x kifejezés.

És akkor tegyünk említést a történetről is, melyben kapjuk a két hercegnő egy kissé elnagyolt, ám a kereteket mégiscsak felfestő eredettörténetét. Ennek során Luna gonoszabbik fele teljes és önálló lénnyé változik, ez ugyan erős eltérés a történettől, ám legyen. Viszont azt nem igazán értem, hogy Discordot miképp tudja megalkotni ezen gonosz személyiség, ha őt már korábban legyőzték.

Mindegy is, némi alkotói szabadság belefér, és ha ennyire szabadon festjük a képet, akkor elmegy. A következő a címszereplő felbukkanása, Dark Angel. Az az apróság, hogy az MLP:FIM környezetben az Angel név foglalt, sajnos nem zavarta meg az írót. Így bennem meglepően gyakran alakult ki az az érzés, hogy egy fehér nyuszi a történet éppen emlegetett szereplője, főleg, amikor simán a második nevével kerül említésre.

A másik gond a karakterrel, hogy a történet jelentős részében alikorniscsikó, aki Luna, pontosabban Nightmare Moon leszármazottja és természetesen kanca, akit még hébe-hóba Twilight Sparkle is nevel. Így amikor éppen nem vérnyúlnak látja az olvasó, akkor esetleg egy igencsak elhíresült másik alikornis-kancacsikónak vélheti.

Luna legalábbis érdekes karakter, bár nővére sem jobb sokkal. Egyik nap talál egy magára hagyott alikornist, akit magához vesz, mert nem ismeri a birodalmában lévő szárnyas egyszarvúakat, akik viszont biztos nem éppen kedvesek, ha elhagyják a gyermeküket. Mégis hány ilyen lény van ezen Equestria területén? Eleddig háromról tudunk, akikkel még a történetedben is elszámolsz, így legalábbis érdekes, hogy semmi valódi reakció nincs egy újabb felbukkanására.

A párbeszédeknél furcsán alakul a helyzet. A bevezető gondolatjel megtalálható ugyan, ám a lezárót minden alkalommal elspóroltad, amikor áttértél a leíró részre, hogy amikor aztán folytatod a bekezdésen belül, ismét kitedd a nyitó jelet. Hát nem éppen a legolvashatóbb így, ám legalább kitartóan, minden esetben így jártál el.

Nos innen már alapvetően a történetre koncentrálhatunk, szükséges is ez, mivel legalábbis komoly figyelmet igényel az események tempója. Pár pillanat alatt eljutunk arra a pontra, hogy minden már-már túlzóan szép is, Luna neveli a kis kancát, akit csak a gonosz és álnok Celestia nem fogad el (igazából indoklás hiányában.)

Aztán egy álom keretében a kedves kis főszereplőnket megszállja anyja, és egyből játékszerének használja Equestria egészét, amihez persze a két végtelen hatalmú uralkodónő csupán tátott szájal asszisztál.

Egy oldal távlatában megkapjuk a száműzetést, másfél évtizednyi ugrást az időben, aminek a végére már a korábban összeszedet Shining Armor immár a halálos ágyán található, és éppen az utolsó leheletével majdnem szerelmet vallhat a szereplőnknek.

Ha eddig nem lett volna egyértelmű a főszereplő Mary Sue mivolta, ez itt végleg teljes mértékben kifejlődik. Talán csekély mentség, hogy ez egyszer a nem is stimmel, hiszen a legtöbb ilyen karakter a rajongótáborban csődör.

Egy gyors kitérő keretében eljutunk ismét a holdra, ahol a sötétség elemeit létrehozza a főhősnőnk, mely a szükséges fekete kristályokkal is bír, hogy minden kétséget kizáróan tiszta legyen gonoszságuk.

Aztán két hatalmi mámor közt összetalálkozik a legújabb játékszereivel történetünk középpontja: két csődörrel, sőt csődőrrel. Innentől ez az alak lesz a „hivatalos.” Hogy pontosan mit is keresnek a történetben az anyagi bajba jutott vállalkozások felügyelői nem tudjuk, ám ők a birtokosai a pónivá válás titkának, így ha ilyen személyekkel találkoztok, alaposan faggassátok ki ezzel kapcsolatban.

A kedves kis hármas leplezetlen érzelmi játéktérnek készült, és végül az is lesz. Mondjuk az Arrow Star név mintha ismerős lenne egy másik fic-ből, kétséges, hogy ez jó ötlet még beleegyezés esetében is, bár ezt az olvasókra bízom.

Aztán ismét vissza a gonoszság megtestesülésének szerepébe, és gyors mozdulatokkal végzünk Celestiával, majd Lunával is. Erre a szinte jelentéktelen mozzanatra másfél oldal jutott, és ebben még némi egyéb jelenet is elfért.

Nos innentől már kezd kissé zavarossá válni a történet, hópihepónik és elpusztított világok, ahol csak tizenhét túlélő van, meg egy egész másik világ a tengeren túl. Hiszen ott nem hat a nap eltakarása és a világot elpusztító egyéb hatások, mint az összes eddigi rossz és gonosz elszabadítása. Még szerencse, hogy a sötét erői félnek a tisztálkodástól.

Felbukkan még egy évezredes titok is, ami korábban még csak említést sem érdemelt, hogy aztán hasonlóan gyorsan a semmibe vesszen el. Majd feltámad Shining Armor, és ennek örömére egyből házasodni kíván Dark Angel-el.

Végül persze minden gonosz legyőzetésre kerül, és minden jó megkapja jutalmát, azt ne kérdezd, mikor lett Dark Angel az utóbbiak tagja. Hogy végül az eleddig dobozba zárt harmónia elemei csapatostul rontsanak be a folytatás reményében.

Értékelés:

Külalak:

Elég sok hibát felsoroltam eddig is. Ezeken túl még a szóismétlések száma sok és a mondatok szerkezete problémás (számos alany-állítmány egyeztetési gond, máskor a többesszám-egyesszám kerül bajba, vagy szimplán kimaradnak szavak.) A létigék gyakorisága szintén igen fájó pont, akárcsak a nevek ismétlése.

Ezek többségére ugyan egy nagyon alapos átolvasás segít, ám mégis azt mondom, talán egy újraírással érdemesebb volna megoldani, lehetőség akad az írásban, ám ezt nagyon sok helyen fedik el a hibák.

egy pont

Tartalom:

A főszereplő a Mary Sue tulajdonságlistán módszeresen halad végig, hogy abból a lehető legtöbb pontot teljesíthesse, akárha Twilight alaposságával és kitartásával teljesítene egy ellenőrzőlistát.

A többi eredeti szereplőt szintén alaposan megvariáltad, bár legalább azokat az új személyiségükkel stabilan tartottad, így a belső logikát megtartva alakulnak az események, sajnos a szokásos személyiségük híján alig többek báboknál.

A világ működése láthatóan a kiszolgálást célozza egyedül, semmi külső akarat nem létezik, ami a legfontosabb karakterrel szemben létezne.

Mindezek ellenére azért némi tartalom került bele, aminek élvezhetőségét ezek kifejtetlensége rombolja leginkább. A felvetett történet többszörös terjedelemben is csupán gyorsan letudható, nem hogy ekkora méretben.

három pont

Szubjektív:

Nem könnyű új történettel előállni, ha már ezer és egy fic készült egy világhoz, és az MLP:FIM esetében ennek sokszorosáról beszélhetünk, ám mégis, túlzóan sok volt az ismerős elem, ami nem segített. Ahol pedig új ötlet került elő (hópihék), ott a szinte teljes leíráshiány ölt meg minden lehetőséget a valódi élvezetre.

Alapos újraírás után már sokkal jobban tejesíthetne, ám ennek a tartalomra is ki kell majd terjednie, nem csupán a külsőségekre.

három Pont