Ismertető:
Kicsit
gondban vagyok ezzel, az első fejezethez az ismertető így festene:
Két
póni él az erdő mélyén és gondozza azt, ám egy szép napon az
az átlagos feladatuk akad, hogy egy tomboló sárkány után
takarítsanak.
A
következő fejezetekben viszont ez a látszólag azért nem
hétköznapi esemény szinte teljesen feledésbe merül, és inkább
Applejack és a történet OC-je közti szerelemről olvashatunk.
Kritika:
A
tíz fejezetet egybeszerkesztve (amit továbbra is szeretném, ha az
író maga végezne el ilyen művek befejeztekor) félszáz oldalnál
is több várja a betűre éhes érdeklődőket.
Lassan
mindenki tudja, mire fogok most kitérni, igen, nincs beljebbezés,
vagy más elkülönítés a bekezdések közt. A gondolatjelek
érdekes, felemás átalakuláson mentek keresztül, a sor elején
szinte mindig elválasztójelek, a soron belül hol ilyen, hol olyan
formában találkozunk velük. Vélhetően a szövegszerkesztő
alakította át magától a szerencsésebbeket.
Szóismétlések
minden mennyiségben. Az első bekezdésben már jó párral
találkozhatunk, és később sem szűnnek. A póni szó minden
bekezdésben előfordul, a hosszabbakban pedig inkább többször,
semmint egyszer sem.
A
létigék hasonlóan gyakoriak, főleg a volt. Bekezdésenként három
volt az átlag, amiket megfelelően összekötve bizony már egy
zsebrádiót is megszólaltathatunk.
A
nevekkel alapvetően nem lenne baj, ha nem Szélpata és Frank
párosítással nyitnánk. Ugyan létező magyar név, de nem éppen
gyakori, ráadásul nem is igazán illik a pónikhoz ez a név.
Mindezt a leírás megfejelte azzal, hogy elsőre bizony egy másik
Frankre asszociáltam, méghozzá Frank Drebin hadnagyra.
A
történet jól indul, két póni él az erdő közepén, miközben
annak gondozása a feladatuk, normál esetben ez nem épp izgalmas
vagy eredeti, viszont Equestria földjén ez még érdekesnek is
ígérkezik. Aztán eljön ez első meglepetés, az előző nap
tomboló sárkányt a korábban nevezett rendőr és a színész más
alakításaihoz hasonló nyugalommal közli fiával Frank.
Később
az ifjú csődör is hasonlóan nyugodt, mikor apja levelet küldet
vele a városba (Ponyville persze), még csak említést sem tesz a
közelben szenvedő sárkányról, az nem olyan érdekes esemény,
hogy elmondjuk bárkinek is.
Utána
még lazább manőverbe kezd, hiszen a sérült sárkányt el akarja
látni, aki vélhetően felelős az anyja haláláért még évekkel
ezelőtt (vagy nem, ez a rész nem volt világos számomra.) Miután
ellátta a sárkányt, elmegy vele a barlangjába, hogy elcsevegjen
vele, feltehetően egy csésze tea és némi sütemény elfogyasztása
közben.
És
eljön a következő fejezet, amiben mindez már nem is fontos. Itt
AJ-vel kezdünk, aki mosolyog. Mindig és mindenen mosolyog. Ha
felkel a toronyóra hangjára (véletlen sem a Celestia áldotta
nappal, ahogy a földművesek szoktak), ha hallja, hogy a húga még
horkol (ahogy az ifjú kancák általában szoktak), ha lemegy a
lécsőn, ha meglátja a reggelijét és úgy általában mindenen.
Az
egyik almafát betegen találja, mikor végre kiér. Természetesen
ezt a furcsa betegséget nem ismeri sem ő, sem a családja, hiszen
csak almafarmerek amióta az eszüket tudják. Sebaj, legalább
megkaphatja a feladatát AJ, kocsival menjen be a városba és adjon
el némi almát, majd keresse fel az erdőben élő faőröket. A
sárga felkiáltójel hiányzik csupán, a quest leírása
egyértelmű.
Szerencsére
a történet nem igényel túl sok holtidőt, hiszen a faőrök
egyike ismét épp almát vásárol (némileg igazolt, hiszen
valójában egy másik almát szeretne megvenne.) Szélpata, ha már
arra jár, akkor mellékesen felismeri egyetlen levélről a
betegséget és tudja a gyógymódját is.
Hamarosan
már visszatérünk az almáskertbe, hogy megmentsük a fát, amire
olyan rémséges betegség támadt egy odavetett fél mondat alapján,
hogy az egész kert kipusztulásával fenyegetett. Mindez viszont
alig több háttértörténetnél, a lényeg a kanca és a csődör
közt zajlik. A körülmények kegyetlenül elvágják az érzelgős
zenét, de AJ még gyorsan ment egy randi meghívással; valahol itt
volt utoljára hiteles az őszinteség elemének hordozója.
A
találka úgy zajlik, ahogy azt várnánk, leszámítva, hogy
Applejack annak ellenére csípi ki magát, hogy megjegyzi, nem
hiszi, hogy ez fontos a másiknak. Jah, és a végén Szélpata
megkéri a kezét.
Igen,
nagyjából ennyi előkészítést kapott ez a kis apróság. Nem
baj, hiszen a válasz igen. Applejack nem egy vacakolós póni, ha
valaki másfél nap ismeretség után megkéri a kezét, akkor azt
elfogadja élete párjának.
Az
esküvőre készülve megismerkedhetünk a magyar OC-k egy igencsak
széles csoportjával, akiknek neveit a hatosfogat maradékától két
sornyira felsorolva igencsak kilóg néhány lóláb és egyéb
végtag. Ettől függetlenül ez a rész sok szempontból az egyik
legjobb pillanata a történetnek. Mivel nagyon hasznos az adott OC-k
leírásait és részleges személyiségeit megismerni így, együtt.
Igaz, némelyikre méltatlanul kevés betű lett elvesztegetve.
Közben
gyorsan még együtt is tölt az ifjú pár néhány éjszakát, az
illemnek megfelelően az egybekelésük előtt…
Az
ünnepség nagyobbrészt a vártak szerint zajlik, bár messze
elmarad az almacsalád méreteiből és hagyománytiszteletéből
fakadóan várt nagytemplomi változattól. Sebaj, hiszen az
újdonsült házasok első táncán AJ, equestria (egyik)
legatletikusabb pónija, megbotlik és emiatt gyorsan kórházba kell
vele repülni.
Itt
rögvest megröntgenezték. Ez vélhetően új technika lehet a
környéken, hiszen a leírásban két bekezdés alatt hét azaz hét
alkalommal fordul elő, és később sem tűnik el nyomtalanul.
Kezelésének módját is erre vezetem vissza, vagy a Fallout:
Equestria atomutópiájának elősegítésére.
Bár
a lábáról készült a felvétel, azon valahogy szerepel a méhe
is. Sebaj, ha már egyszer véletlen meglőttük ezt az érzékeny
részt, akkor készítsünk róla egy direkt fotót is! Igen, mivel
felmerült, hogy terhes, így röntgenfelvételt készítettek a
méhéről.
Nos
itt hagytam abba az olvasást. Nem ez volt magában a kiváltó ok,
de komoly szerepet kapott a döntésben.
Értékelés:
Külalak:
Meglepően
kevés probléma akad, ami viszont előfordul, az tömegesen. A
szóismétlések mennyisége nehezen emészthető, szándékosság is
felmerül, bár kétlem.
A
létigék állandó alkalmazása szintén fájó pont. Egyébként
nincs nagy baj, a mondatok bár nem túlzottan cizelláltak, mégsem
primitívek.
Négy
pont
Tartalom:
Tartósan
egyedül az almacsalád, azon belül is Applejack szerepel az eredeti
pónik közül, cserébe ezek többsége igen mesze található a
hitelestől. AJ esetében tényleg zavaró az elcsavart fejű kanca
viselkedés, amit majdnem végig fenntart.
A
másik főszereplő szintén felvet némi problémát, de magában
akár emészthető is lenne. Igaz szerelemének nem hajlandó
beszélni a sárkánnyal való találkájáról, kicsit később egy
rég nem látott ismerősének ellenben gondolkodás nélkül mondja
el ugyanezt.
két
pont
Szubjektív:
Az
elején felvetett lehetőséget kár volt kidobni. A sárkánnyal
való megismerkedése – vagy annak levadászása klasszikus bosszú
keretében – jó történetté fejlődhetne.
Ugyan
a szerelmi szálat már az elején is feldobtad, ám az
szükségtelenül ráült a történetre.
Szélpata
kalandjai: Megmentem a sárkányt, megismerkedek a pónilánnyal,
feleségül veszem...
Három
Pont
